A cirok strapabíró alternatíva aszály és forróság idején

Nagyfokú szárazságtűrése, általános strapabírása és sokoldalú felhasználása miatt Európa-szerte, így Magyarországon is egyre terjed a cirok, amelynek silóváltozatát tömeg-, szemes fajtáit pedig szemestakarmányként, sőt, a humán élelmezésben is használják. Az elmúlt évek súlyos aszályai és hektikus időjárása miatt különösen az Alföld egyes tájain egyre több hazai termőterületről mondható ki, hogy korlátozottan alkalmas a kukorica termesztésére. Ezeken a földeken jó megoldást jelenthet a cirok. A példa nem egyedi: az elmúlt évtizedekben például Franciaország és Olaszország forróbb, szárazabb vidékein a gazdák már tömegesen látták be, hogy érdemesebb cirkot termelni, mint évről-évre bajlódni a kukoricával.

Strapabíró, sokféleképp felhasználható és viszonylag egyszerűen termelhető növény a cirok, amely, ha nem is mindenhol, de a gyengébb, aszályosabb vidékeken mindenképpen versenyképes alternatívája lehet az egyre problematikusabb kukoricának. Az idehaza reneszánszát élő, korábban kissé elfeledettnek számító terményt ráadásul világszerte nagy tömegben termelik.

"Világszinten az az ötödik legnagyobb termelt növény a cirok, fontos terményről van tehát szó, van még tér Magyarországon is a további fejlődésre

– mondta el az Agrárszektornak Sík Imre. Az RAGT Vetőmag Kft. country managere kifejtette: a cirok az északi országokat leszámítva jelen van Európában, jelentős területeken termelik Afrikában, Dél-Amerikában és az USA-ban is, ahogy Kínában, valamint Ausztráliában szintén.

Sík Imre szerint a cirok szárazságtűrése az eredetében keresendő: a genetikailag az alapokat megadja az, hogy nem Európából származik, hanem Afrikából. Nem véletlen, hogy az aszályos periódusokat sokkal jobban bírja, mint a kukorica.

Sokkal kevesebb vizet használ a cirok ahhoz, hogy előállítsa a végterméket, mint a kukorica, akár 30-50 százalékkal kevesebb nedvességgel beéri. Sokkal nagyobb a gyökérzetének a szívóereje, amivel a vizet, valamint a vízben oldott tápanyagokat hatékonyabban fel tudja venni. Mivel van egy viaszos réteg a levélzetén, a párologtatása is sokkal kedvezőbb. Összességében tehát a kukoricához képest kevesebb víz felhasználásával tud ugyanannyi produktumot termelni.

Gyorsan terjed idehaza is

Mindez a szárazabb, aszályra hajlamos térségekben teszi jobb alternatívá a cirkot a kukoricához képest. A cirok ráadásul jelentős nemesítési fejlődésen ment keresztül, amelynek révén nem csak a szárazságtűrése javult tovább, hanem az elmúlt évtizedek során a növény hozamai és emészthetősége is jelentősen javult, ami kedvezően hat az állatokra. Habár Magyarországon még mindig csak kisebb területen termesztik, nyilvánvaló előnyei miatt az elmúlt években a vetésterülete dinamikusan bővült.

Néhány évvel ezelőtt még 5-10, majd 30 hektáron termesztették, ma már több mint 50 ezer hektáron foglalkoznak ezzel a növénnyel. Sokat segített ebben az, hogy a KITE is felismerte azt, hogy az egyre problematikusabb szárazság közepette a cirok tényleg nagyon jó alternatívának számít.

A vetésforgóban is jól mutat

Sík Imre szerint a cirok egy alternatív növénynek számít, ami jól beilleszthető a vetésforgóba is, ráadásul a biodiverzitás megőrzése céljából a gazdáknak is plusz növényeket kell beállítani a termelésbe.

Nem lehet csak a megszokott kukoricára, napraforgóra, repcére és a kalászosokra koncentrálni. További olyan növényeket kell találni, amelyeket gazdaságosan lehet termelni, erre pedig jó megoldás a cirok választása.

A country manager szerint azon fajták közül, amelyeket Európa más részein termelnek, több átemelhető a hazai termesztésbe is, ez pedig megoldást jelent annak ellenére, hogy a cirok még nem számít túlnemesített növénynek, nem áll rendelkezésre akkora szortiment belőle, mint más növényekből.

A nehezebb pályán megveri a kukoricát

Sík Imre szerint nem igaz az az állítás sem, hogy a cirok „kizsarolja” a talajt, ez jobbára a régebbi termelési gyakorlatból ered, amelynek során a növény strapabírásában bízva nem adtak neki kellő tápanyag-utánpótlást, és rendszerint a legrosszabb termőterületekre vetették.

Már az új, modern cirkok is igénylik azt, hogy kapjanak tápanyagot, még ha sokkal könnyebben bírják az alacsony tápanyagszintet és a kevés csapadékot. Összességében elmondható, hogy gyenge körülmények között magasabb lesz a termésátlaga, mint a kukoricának, ez éppen amiatt lehetséges, mert jobban tudja felvenni a rendelkezésre álló kevés vizet és tápanyagot.

A szakember szerint bár a cirok lényegében a nulláról indulva néhány év alatt ért el idehaza 50 ezer hektárt, a további növekedéshez a piac megerősödése kellene. Ez a folyamat zajlik, mára a cirok vetésterülete összemérhető a tritikálé elterjedtségével, vagy a tavalyi szója-vetésterülettel.

Takarmány és humán élelmiszer

A növény ráadásul valóban sokoldalúan felhasználható: a silócirok tömeg-, a szemes változat pedig szemestakarmányként alkalmazható, a fehérjetartalma magasabb, a zsírtartalma pedig alacsonyabb, mint a kukorica esetében. A toxintartalma is jóval kisebb, ráadásul jó beltartalmi mutatói mellett még gluténmentes is, vagyis a humán élelmezésben szintén kiváló alapanyagnak számít.

Sík Imre szerint további előny az is, hogy a termelőknek nem kell komoly beruházásokat tenni a gépesítés terén sem, ha a cirokra szeretnének átállni. A búza, kukorica termesztéséhez szükséges gépek minimális átalakítással használhatók a cirokföldeken is. A silócirok vágása gépi szempontból nagyon hasonló a silókukorica vágásához, a szemescirok vetéséhez is csupán egy vetőtárcsát kell kicserélni. Kicsit sűrűbben kell vetni, mint a kukoricát és a gyomirtásban is vannak eltérések, de az átállás korántsem számít bonyolultnak.

A cikk az alábbi linken is elérhető: 

A cirok strapabíró alternatíva aszály és forróság idején (agrarszektor.hu)